Gyülekezetünk története
A Litéri Református Gyülekezet története
Litéri település és templomunk története közel ezer évre tekint vissza. Újjászületése pedig szorosan összefonódik gyülekezetünk történetével.
Árpád-kori eredetű templomunk XIII. századi, román kori kapuzata országosan is ritka érték. A török idők pusztítása után a templom 1784-ben, II. József türelmi rendeletét követően újult meg, és azóta is gyülekezetünk templomaként szolgál.
Litér első ismert írott említése: „Villa Lyuter”.
A templom jelentős építési periódusa és a román kori kapuzat kialakítása.
A templom újraszentelése a Szent Kereszt tiszteletére.
A református gyülekezet birtokba veszi és újjáépíti a romtemplomot.
A Litéri Református Általános Iskola megalapítása.
Kezdetek
Településünk kezdetei és neve
Litér a kora Árpád-korban már létező település volt. Első írott említése 1082-ből ismert, „Villa Lyuter” alakban, bár maga a forrás XIII. századi lejegyzésű. Mindez arra utal, hogy Litér már a XI. században fennállt, és a veszprémi egyház birtokos volt a területen.
A középkorban a veszprémi káptalan mellett több nemesi család is birtokolta a települést. Egy 1488-as adóösszeírás szerint Litér 14 forintot fizetett, ami közepesen módos falura utal.
A település neve magyar helynévadással, puszta személynévből keletkezett. A név eredete a „lovag” jelentésköréhez kapcsolható; forrásként a személynévként is használt ritter szó is felmerül. A név alakjai a forrásokban többek között: Lyuter, Lyvter, Lyther és Lytther.
Árpád-kori örökség
Templomunk történeti jelentősége
A település legfontosabb történeti emléke a mai református templom. A templom Árpád-kori eredetű, egyhajós, keletelt épület, egyenes záródású szentéllyel.
A középkor folyamán több alkalommal bővítették és átalakították. A XIII. században jelentős építési periódus zajlott, amelyhez több ma is látható építészeti elem kapcsolódik.
Első ismert írott emléke 1472-ből való: ekkor a templomot újraszentelték a Szent Kereszt tiszteletére. Korábban Szent Jakab nevét viselte.
Templomunk kincse
A román kori kapuzat
Templomunk legértékesebb része a déli oldalon nyíló román kori kapuzat, amely a magyar középkori kőfaragás kiemelkedő alkotása. A szakirodalom a franciaországi Chartres környékén elterjedt oszlopszobros kaputípus korai hazai példái közé sorolja.
A kifelé szélesedő kapubéllet oszlopait növényi motívumokkal díszített oszlopfők koronázzák. A két középső oszlop apostolfigurákat hordozott: nyugaton idősebb Jakab apostol szobra látható, keleten pedig egy mára elpusztult apostolszobor állt, feltehetően Péter alakja.
A timpanon mezőjében egykor dombormű volt, „Krisztus az angyalok közt” ábrázolással. Ennek ma már csak a helye sejthető. Az oszloplábazatok alatt fekvő, emberfejet tartó kőoroszlánok különleges román kori faragványok.
A kapuzat a XIII. század második felében, körülbelül 1250–1260 között készült. 1961–62-ben bontották ki a vakolat alól, majd 1968–69-ben restaurálták.
Pusztulás és újrakezdés
A török kortól az 1784-es újjáépítésig
A XVI. században, a török háborúk idején Litér elnéptelenedett. 1557-ben „pusztahelyként” említik, 1582-ben pedig a templom romos, elhagyott állapotban állt. A terület közel másfél évszázadon át pusztaként létezett.
1732-ben református családok telepedtek le Litér puszta területén, de a templom használatát kezdetben megtiltották számukra. 1744-ben vesszőből oratóriumot építettek, haranglábat állítottak, de a nyilvános vallásgyakorlatot 1752-ben megszüntették.
A fordulatot II. József türelmi rendelete hozta meg: 1784-ben a gyülekezet birtokba vehette a romtemplomot, és még abban az évben megkezdődött az újjáépítés.
Elkészült a torony
A templom mai külső formájának kialakulása a XVIII–XIX. század fordulójához kötődik.
Harangot kapott a templom
A torony elkészülése után néhány évvel a templom harangot is kapott.
Restaurálás
A templomot restaurálták, ekkor eltávolították a korábbi festett, kazettás mennyezetet.
Orgonaszentelés
1930. január 19-én orgonaszentelésre került sor a litéri református templomban.
A 20. századtól napjainkig
Megőrzött örökség, élő közösség
A XX. század jelentős változásokat hozott Litér életében. A környék iparosodása nyomán a település lélekszáma jelentősen megnőtt. 1995-ben avatták fel a község zászlaját és véglegesnek tekintett címerét; a címer arany oroszlánja templomunk román kori kőoroszlánjaira utal.
Gyülekezetünk számára különös jelentőségű, hogy 2012. május 25-én megalapíthatta a Litéri Református Általános Iskolát, az 1732 óta működő református oktatás jogutódját.
Ében-Háézer
„Mindeddig megsegített bennünket az Úr!”
Gyülekezetünk története nem csupán évszámok és építészeti emlékek sora. Tanúságtétel arról, hogy Isten megőrző kegyelme pusztulások, újrakezdések és nemzedékek változásai között is megtartotta közösségünket.